Olvasó

Amikor megkérdeztem, néhányakat, hogy miért olvasnak,
többé kevésbé az alábbi három dolog érkezett válaszként:

1. mert ismernek
2. mert szeretik, ahogy írok
3. mert érdekes nekik, amiről írok.

Ezek nyomán egy kis használati utasítás

Neked, Kedves Olvasó

Ha ismersz,

• akkor nagyon örülök neked, mert ha emellé még olvasol is, könnyen tudhatod, mi van velem mostanában.
• akkor tudod, hogy milyen vagyok személyesen, és a leírt gesztusok mellé oda tudod képzelni azt is, hogy mindezt hogy mesélném el élőben
• akkor, ha legközelebb találkozunk, folytathatjuk a beszélgetést akár ezekről a témákról is
• akkor a szemembe mered mondani, ha írtam valami közhelyeset, erőltetettet, unalmasat, túlzót

Ha nem ismersz,

• akkor nagyon örölök neked, mert egy új kapcsolat alakulhat ki közöttünk, amolyan író-olvasói
• akkor valószínűleg, miután idecsöppensz, eltart majd néhány bejegyzésnyi időbe, mire eligazodsz, hogy miért pont ilyen szűrőkön át nézem a világot és mit jelentenek azok a szavak, amelyeket időnként innoválok, de ez nem baj, mert az a lehetőséged is megvan, hogy olyan kriszta-képet rajzolj magadnak, amilyet csak akarsz, nem muszáj, hogy személyesen is találkozzunk
• akkor még sokkal könnyebben veheted a bátorságot, hogy ne érts velem egyet, vagy vitatkozz, vagy kérdezz rá mélyebb és tágabb összefüggésekre - boldog lennék, ha sok-sok interaktivitást tudnánk adni a blognak közösen.

 

Úgy írok, hogy

• az időm legnagyobb részében eléggé ki vagyok élezve azokra a történésekre, amelyek valamilyen önreflexiós, önismereti, identitás-témájú vagy társadalmi összefüggést sejtetnek
• úgyhogy fogok egy apró pici mozzanatot,
• kinagyítom,
• mögénézek lelki és társadalmi irányokba is,
• felrajzolok néhány lehetséges összefüggést és egyéb lelki vagy társadalmi látnivalót,
• aztán, mielőtt még megmondanám a tutit, a legtöbb esetben igyekszem kiszállni,
• és magadra hagylak a kérdéssel, skiccel, látnivalóval. Hogy megtaláld a saját válaszodat.
• Persze mindez, amit az imént leírtam, leginkább egy vágy. Sokszor vagyok megmondós, de remélem, hogy még ezekben az esetekben is marad az olvasónak hely, hogy végigjárja a saját folyamatát.

 

Arról írok, hogy

• milyen szépek, csúnyák, furák, szerethetőek, elviselhetetlenek az emberek,
• milyen a lélek meg az úgynevezett társadalom
• mit hogyan lehetne még másképp látni
• mivel is kéne világjobbításilag foglalkozni
• mit láttam épp a színházban, moziban, utcán
• milyen zenét hallgatok és mit ajánlok melegen másnak is
• mi akasztott ki (hogy vigasztaljatok meg)
• és mit nem bírok megemészteni (hátha más tudja a választ)