vasárnap, szeptember 19, 2010

gasztro

Ki gondolta volna. Hogy a sütésfőzés kikapcsol. Pedig de.

Eddig hivatalosan ki nem mondott fogadalmamnak sikerült eleget tenni a hétvégén, ami pedig a Minden Évben Legalább Egy Kreatív Lekvár Eskü.
Régóta nagy álmom, hogy ha egyszer felnőtt nő leszek, akinek saját konyhája van, akkor sok-sok vicces lekvárt fogok ottan megfőzni. Melyekben izgalmasabbnál izgalmasabb gyümölcsök és fűszerek, alkoholok és csokoládék találnak egymásra, hogy okozzanak valami egyszeri és megismételhetetlen élményt annak, aki majd ajándékba kapja, vagy csak szimplán a vajaskenyere tetejére keni őket.



Az idei év eddigi főszereplője pedig az egyik leggyönyörűbb gyümölcs, a füge (persze igazából ő is belülről szép), akit ez alkalommal némi vörösborban áztatás után fehér őszibarackkal, citrommal és gyömbérrel sikerült összehozni. Az ízek intenzívek, a fogadtatás még várat magára. Ha csak fele olyan jó lesz, mint a legutóbbi rumos-csokis szeder-szilva, már elégedettek lehetünk.

Főzni jó. (mosogatni rossz)

wörk. lájf. belensz.

Az utóbbi idők legalja a fent nevezett témában: reggel fél8 kor a munkahelyi íróasztalom mellett azt mondani egy kedves kollégának, hogy "meg tudom nyitni itthonról is...". Szerencsére a mentálhigiénében jól képzett munkatárs, aki egyben jóbarát is, tudja, mit kell ilyenkor csinálni, hogy visszazökkentsen a valóság talajára.

Régebben azt az irányt próbáltam követni, hogy a nap munkával töltött része és a nem munkával töltött része élesen elkülönüljön, tehát minél inkább közelített a munkaidő a nyolctól négyig kerethez, annál inkább rendben tudtam a kérdést.
Mostanában érdekesmód afelé hajlanak az igényeim, hogy úgy tudjam alakítani a napok munkával töltött részét, hogy beleférjenek értékes, magamra (vagy barátokra) szánt reggelek is, hogy amit nyugodt környezetben szeretnék végezni, azt lehessen itthon is, szóval ez pedig valami másféle egyensúly felé mutat (ami talán felnőttebb, rugalmasabb, szabadabb, merthát tudjuk, nem a keretek teszik...).

A mindig megdöbbenés hozó régi-új felismerés pedig az, hogy valahonnan belém kódolódott, hogy a semmittevés valami bűnös, tilos, gyanús, titkolnivaló dolog (kivéve persze a nyarat, mert olyankor egyedül ez a megengedett), és ha véletlenül úgy alakulna, hogy egy egyébként terhelt időszakban, feltöltődésre adatik lehetőség, akkor legalább gondolatban illik valami munka-feladattal foglalkozni. Mintha az, hogy Isten a hetedik napot a pihenésre szánta, el sem ért volna hozzám.

Konklúzió: a címben említett hármasság harmadik tagja egyelőre az élet misztériumainak homályában rejtezik, megtalálásán hősiesen munkálkodunk.

hétfő, szeptember 06, 2010

lávízindiér

... lett volna a címe ennek a posztnak,
ha rá nem jövök mindeközben, hogy az, ami a levegőben van, az bizony az Ősz Illata. Pontosabban a mindenszenteké, kicsit korán, de összetéveszthetetlenül.

Mindenesetre, ezt a kis szösszenetet akkor is meg szeretném osztani,
talán inkább arra utalóan, hogy milyen sok kisbaba születik, érkezik, készülődik a közelben...
Szeretem ezeket a sorokat, mert kedves, választékos, dallamos, mesés, és megmosolyogtató, a szó legszebb értelmében.

"Most elmondom,
hogyan születnek a tündérek.
A tündérek úgy születnek,
hogy minden hetvenhetedik esztendőben,
tavaszi reggelen,
mikor az erdők alján illatozik a medvehagyma,
a szerelmes tündérfiúk
meg a szerelmes tündérlányok

kirepülnek a tisztásokra,
átkarolják egymást,
és elkezdenek szépen csókolózni.
Ilyenkor aztán minden
hetvenhetedik esztendőben
csillogó szappanbuborékok hullanak az égből,
ezekben a szappanbuborékokban
érkeznek meg a világra
a tündérgyerekek."

(Részlet Bagossy László A sötétben látó tündér című meséjéből)

Tanulság: hogy csókolózni szépen kell,
valamint, hogy a szappanbuborékok hozzátartoznak az élet alfájához s omegájához...

szombat, szeptember 04, 2010

munka

mindig van min elmerengeni...

ma például azon,
hogy ki lehet az a három férfi,
aki péntek éjjel fél kettőkor
térden állva
hegeszti a margit-hidat?

milyen lehet az életük a nap többi részében,
van-e családjuk
látták-e a forrest gumpot
szeretik-e a spenótot
de főleg mik szerettek volna lenni gyerekkorukban,
amikor még nem tudták, hogy kétezertíz augusztusában
amikor a nyár hirtelen őszbe fordul,
péntek éjjel fél kettőkor
térden állva
hegesztik majd a margit-hidat?