orientáció

négyeshatos villamos, koraeste.
két tinilány, kiscsinosak, cigányok, tele élettel. állnak az ajtóban egymásnak szemben, nagyon közel. jól bírják az intimitást, mint ahogy ez lenni szokott, az egyik megállás nélkül simogatja a másik arcát, haját, közben beszélnek pasikról meg mindenmásról. alakuló leszbikus kapcsolatuk éppoly természetességgel fér bele az életbe, mint bármi más. egyáltalán nem zavarbaejtő.

a következő megállónál átállnak a másik oldalra, hozzám egészen közel. árad a forróság körülöttük.
párbeszéd a következő.
- annyira kibaszottttttul szép hajad van.
- tetszik?
- igen, a színe. kurvára gyönyörű.
- nekem nem tetszik. befestetem szőkére megint.
- hülye vagy? SZŐKE akarsz lenni?
- nem szőke. csak tincseket. ilyen színe lesz, mint most.
- mindegy. ha befested, akkor én is.
- nekem nem tetszik a színe most.
- pedig annnnyira gecijó színe van...

mindezt akkora szenvedélyes átéléssel, hogy az leírhatatlan.
végül a következő megállóban nyomnak egy hátraarcot, és mielőtt még kinyílna az ajtó, elkap a kulcsmondat:

- annyira szaaaar, neeem, hogy az embernek nyolcadikban kell eldönteni az életét?

aztán leszállnak, és piszkafa-lábukon tovatipegnek.
én is.

Megjelenek

Mármint nem úgy, mint egy szellem, hanem hogy kötetben.
akik  még nem tudják a kedves Olvasók közül, azoknak örömmel újságolom,
hogy első novellám egy kötetben jelenik meg napokon belül.

Ami nagyon nagy öröm.
Köszönöm  mindenkinek, aki a biztatásával és célozgatásával, hitével és visszajelzéseivel hozzájárult mindehhez.
Remélem, hogy this is a beginning of a beautiful...

Az aprók

Az aprók bölcsek, ez egészen biztos.
Mármint a gyerekek. Mondanak, éreznek, látnak, sok olyat, amit mi nem, vagy nem merünk, vagy nem akarunk.

Mostanában sok-sok-nagyonsok gyerek-élmény volt, amiket nem győztem kiírni ide,
úgyhogy mindezek sűrítményeként jöjjön egy mai Zsófi mondás:

"Elvarázsolom a barna macit szürke egérré, mert AZT GONDOLOM, HOGY JÓT TENNE NEKI"

asszertív gyerekszáj száz pont :)