Gyönyörködés

Az emberek alapvetően szépek.
Szeretem figyelni őket (igen, ezért lettem szociológus).
Kávéházi teraszon ülve szemlélni, ahogy jönnek-mennek, találkoznak, örülnek, panaszkodnak.
Ápoltak, gondterheltek, sportosak, öregek, könnyedek, nehézkesek, egyszerűek és bonyolultak.

Hallgatni munka közben, finoman, ahogy a szomszéd asztalnál ülő férfi telefonban elmesélni a barátjának a délelőtt zajlott válóperét és arról mesél, ahogy a feleségét látta megérintődni.
Majd nézni, ahogy a nő megérkezik hozzá és mindkettőjük arcán az elköteleződés tükröződik, hogy ezt a "közös" "ügyet", a válást segítsenek egymásnak megoldani. És a férfi - joggal - kicsit még félti is a nőt. Hogy össze ne törjön. Félti persze magát is, segítséget kér. Telefonban, a munkatársaktól, munka-ügyben. De igazából emberi támogatásra van szüksége.

Azt is szeretem, ahogy az emberek hasonlóak. Olyan másokhoz hasonlítanak, akiket nem is ismernek és talán nem is láttak soha, de időnként, amikor két messze-messze külön utakon járó hasonló ember sodródik a látószögembe, egészen örömteli elgondolkodni, hogy az egyik vajon miért jutott ide, a másik meg hogyan lett épp olyan.

Szóval,
az emberek szerethetőek.
Ma csak ennyit akartam mondani.

és milyen igazuk is van...

ma olvastam egy okos csörcs-marketinges online tananyagban,
hogy heti 3-4 blogbejegyzéssel lehet a blogod köré mozgalmat építeni, de legalábbis olvasótábort,
meg ezt mások is mondták már a csupa-nagybetűsen hűséges olvasóim közül, hogy ha sok olyan nap van, amikor hiába kattintanak, akkor egy idő után megunják.

de hát a gyakrabb írás hígabb tartalommal jár, válaszolom erre én.
mindennek van ára ugye.

Most viszon jöjjön egy mai mondanivaló.
mégpedig hogy érheti még pozitív hatás az embert metró-aluljárókban is.
Keressétek a lila csoki szösszeneteit a mozgólépcsőn döcögve.
Szívmelengető, mosolyogtató, derűt hozó (hopp, és tényleg, mint a csoki maga).
Hogyaszongya "Merj gyengéd lenni" - ez az üzenete, mindenféle vicces szituációs keretbe ágyazva.
Két nagyon fontos része van ennek az üzenetnek:
az egyik a bátorság,
a másik meg a gyengédség.
Mindkettőre óriási mértékben szüksége lenne a világnak.
Gratulálok annak, aki kitalálta, isten áldja érte, akkor is, ha csak a fogyasztást akarta növelni ...