Elméleteket gyártok mostanában megint.
Elmélettől elméletig élve próbálom megérteni az élet kis kockáit.
Újabb embercsoport képe állt össze bennem a hétvégén, egyfajta erőteljes minta tükrében látva a körülöttem élő férfikék ilyenségét vagy olyanságát.
Ez az új csoport az apátlan férfiaké.
Mindazokat kell ide érteni, akiknek nem volt az életben apamintájuk (korán meghalt, nem ismerték, nem éltek együtt), vagy anti-apamintájuk volt (alkoholista, deviáns vagy bármiképp olyan, akihez nem szeretne az illető hasonlítani). Ennélfogva nem másolt mintákból, vagy nem az apától másolt mintákból építkeznek, hanem az anyait veszik alapul, s lesznek ennélfogva egy fokkal érzékenyebbek, finomabbak, nőiesebbek. Vagy az apa ellenkezőjét nevelik ki önmagukból.
És hogy miért fontos ez. Mindazon férfiak és fiúk többsége, akik az életemben eddig nagy szereppel bírtak, szerelmek, jóbarátok, álomhercegek, apátlan férfi volt. A saját apám nem ilyen, amennyire eddig tudom, de benne is több a lelki finomság, az érzelmi beállítódás, mint az átlagos. Lehet, hogy az ő apja volt apátlan férfi – újabb téma, ami után nyomozhatok.
Miért kell vajon a nőiesebb férfi? Magamat keresem bennük? Azt akarom, hogy kettőnkben nőből legyen több? Vajon miért?
Ezt most ténylegtényleg nem tudom…
szerintem könnyebb a kapcsolódás a hasonlóhoz.... mert több a kölcsönösség, kevesebb a magyarázkodás, van közös nevező, és összepillantások, ugyanabban találunk örömöt, gyönyörűséget, egy nyelvet beszélünk... (mondjuk ezzel a lendülettel leszbikus is lehetnék ;))
VálaszTörlésMert mi van a másik parton? - keménység, határozottság, szóló megoldások, a másféleség és a néha érthetetlenül idegen világ különös vonzása, rácsodálkozás... és ennek az izgalma is van olyan érdekes és értékes, mint amilyen ismerős és ezért biztonságosnak tűnő a női-világ közege. :)))
Már tudod?
VálaszTörlésjajdenagyon köszönöm, hogy ezt újraolvastattad velem!
VálaszTörlésAzóta máshogy látom. Egyrészt sajnos egyre nagyobb férfi apátlan a teljes társadalomban, mivel egész egyszerűen nincsenek apamintáik, a bejegyzésben felsorolt okok miatt.
És a vonzódás kérdésben pedig azt érzem, hogy jó olyan férfivel együtt lenni, aki nyitott, érzékeny, befogadó a női minőségre. Plusz bennem meg azért kicsivel több a kemény-határozott-önálló-dönteni képes minőség, amivel kapcsolatban mostanra megnőtt bennem az elfogadás (és eltűnt a félelem, hogy ezzel ijesztő leszek, vagy akaratlanul is keresztülgyalogolok a férfin). Úgyhogy a félelem megszelídítve, és kapcsolaton belül pedig az összes szükséges minőséggel összességében és átlagban, meg mindenféle matematikai művelettel csűrvecsavarva is rendben vagyunk.