hétfő, január 04, 2010

weöres, csoóri, pilinszky, én, te, ő - meg amit most értettem meg a Szembe-fordított tükrökről

Csak nagyon-nagyon halkan...


Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.

Hiányosságom váljék jósággá benned.
...
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

ő elhagy
te elhagysz
én elhagy...
(...om magam)

és elhagyatnak akkor mindenek.

Ha elmész, ha itt hagysz,
megbetegszem,
arany szalmaszálra

hanyatt fekszem.
...
s mire visszajössz majd,
nem ismersz meg.

Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.




3 megjegyzés:

  1. hagyd, hogy hulljon rá a hó, nagyon, nagyon halkan, és hiába tetszik majd át alóla, már akkor is tompított kiáltás lesz belőle, ha kiáltás is marad...

    VálaszTörlés
  2. ez nekem most nagyon talalt. tenkju.

    VálaszTörlés

Mesélj, szerinted?