Kaptam

Ágitól ezeket a mondatokat. Újra visszhangozzák azt, hogy nem kéne folyton azon görcsölni, hogy elég gyorsan, vagy hogy jó úton haladok-e vagy haladok-e egyáltalán, illetve hogy nem kéne mindenáron folyamatosan dolgozni azért, hogy az legyek, aki. Hanem egyszerűen csak lenni.

"Légy türelemmel minden iránt, mi megoldatlan a szívedben, s próbáld magukat a kérdéseket szeretni. Ne keresd a válaszokat, amiket nem lennél képes megélni. Most éld a kérdéseket. Talán azután fokozatosan, észrevétlenül, egy távoli nap megéled a válaszokat."

"Most sivatagban ülsz, s kiszáradtál, de még nem vagy veszélyben. Nincs más választásod, mint ülni és várni. Idővel elindulnak feléd az utak."