szerda, december 09, 2009

Bridget Jones és a könyvipar

Ma délelőtt, egy sajátos véletlentől vezérelve (két nap alatt már a második adag bkv-ellenőr készült rám támadni, gondoltam, köszönöm szépen, ebből nem kérek, inkább leszálltam az oktogonon), ugyanakkor ünnepi lélekkel, besétáltam az Írók Boltjába.
Régóta készültem már rá, hogy ha egyszer ide betérek, az valami különleges lesz (egyfajta hazatalálás, khm, khm).
Hát nem éppen. Beléptem, vártam, hogy megszálljon a hely szelleme, de miután néhány szépirodalmi mű visszavonhatatlanul bevonta magát a szívembe, valamint megállapítottam, hogy a szociológiai témájú pure szakirodalom nem hoz lázba, azt is konstatálnom kellett, hogy eltévedtem. Semmi, de semmi nincs kiírva, nulla esély a tájékozódásra, csak a rengeteg könyv a rengeteg polcon, ezen felül még a többi jelenlévők látványosan otthon is bírják érezni magukat.
Az emeletre már föl sem mertem menni, hanem a távozás mezejére léptem csalódottan, azzal a sejtéssel, hogy ez tán egy jel, mégse kéne írónak készülnöm olyannyira (a második baljós jel délután érkezett, amikor a villamoson elaludtam az oly sokat várt, kölcsön kapott kreatív írás könyv fölött).

Ezek után belibbentem szomszédos, ötemeletes, gigantikus vadiúj Alexandra könyvpalotába, hátha ott majd elvarázsolódok. Nadehát ott sem.
Azon túl, hogy egészen rendkívüli fogadtatásban részesültem a fogadóember-biztonsági őr személyében, akiből elsőre legalább azt néztem volna ki, hogy egy jónevű külföldi bank vezérigazgatója, mindenesetre a sármja oly méreteket öltött, mint Richard Gere-é fénykorában.
De miután továbbléptem, itt sem jutottam a naptáros polcon túl, néha szégyellősen ellestem az emeletek, illetve a mozgólépcső mögötti részek irányába, de itt is annyira elveszettnek és kicsinek éreztem magam, hogy ismét nem jutottam a földszintél magasabbra. Még egy megérdemelt pillantás a biztonsági őrnek, aki sajnos csak verbálisan csókolta a kezemet, majd kimenekültem innen is, azzal a gondolattal, hogy jó lesz nekem mégiscsak az internetes rendelős zöld-oldal.

de az is lehet, hogy csak tériszonyom van...

7 megjegyzés:

  1. Névtelen10:30 de.

    ..áááá...újra írsz...ezzzaazzz...:D...Könyv élméy...csak hogy segítsek, és persze ez nem reklám helye, de ha igen akkor senki ne bánja, aki bánja akkor az úgy járt.......de kezdjük a legelején...meséknél így kezdődne, hol volt hol nem volt, volt egyszer....és az egyszer 2009.11.22. amikor is betévedtem az új bevásárlóközpontba Allee...(bkv-val való közlekedés során csacsogó utasok az alábbi névvel illették, az Elli:D)..tehát mondhatnám akár azt is hogy "Elli és Én" ...de fókuszáljunk a lényegre....nagy ajándék keresés közben betévedtem egy üzletbe, ahol nagy meglepetésemre, szívecskés tojássütőt találtam...eszem-megáll...csak így szlengesen...de tényleg?!!?....ki veszi meg az ilyeneket....ingatlanos szemmel az jutott eszembe, hogy mennyi ennek az üzletnek a bérleti díja havonta...és hogy szívecskés tojássütőből mennyit kell eladni hogy a tiszta haszonból teljen a bérletre...a gondolat itt megszakadt...feladtam!!!.....innen kitévedtem, mondanom sem kell volt Bershka, Mango ésatöbbi nagyon csajos bolt, mit hord az aki nagyon divatos:DDDD...persze eredménytelenül,és ekkor az első emeleten betévedtem a Libribe...némi nézegetés után....és most meg ne kövezzenek azok akik mélységes irodalmárok, egy új Limonádé könyv akadt a kezembe....Vass Virág: Vulévu...és ott ragadtam 50 oldal erejéig...de senki nem zavart...volt nyüzsi, de a barna puff csak az enyém volt...és persze az első 50 oldal erejéig a könyv...a történet nem új ...egy nő és barátnője, és a gubanc szintén a férfiakon, titok ...várom azt az időt amikor betévedek és a következő egy órában egy kis "limonádét" fogyaszthatok...kell a kiszakadás...nem gondolkodás....

    Szeretettel!

    Márticsek:D

    VálaszTörlés
  2. Persze ez nyilván nem vigasztal, de ez az írás szerintem elég kreatív. Persze nem tudom, hogy egy meta-írás az írásról számít-e, de szerintem nyilván igen, hiszen pont ez az egyik legdurvább dolog a nyelvben, hogy a metaszintek tetszőlegesen keverhetőek... (mint a kávé, a tejszínhab, és a többi hozzávalók...)

    VálaszTörlés
  3. Karácsony előtt mindegy, milyen boltba mégy. Nem csak a könyvipar van (ilyenkor különösképpen, de egyébként is)nagyon eltévedve (huhh, magyar szakos), hanem AZ IPAR. Mindent beleng a kényszer szelleme...
    Na de hagyjuk. Könyvet kiválasztani csukott szemmel kellene, elhúzi a kezed a polc mellett és megérezni az, amelyik rád vár. Könyvírásra meg szerintem írással legjobb készülni és mások olvasásával. Nem kézikönyvekre gondolok... (bár megnézném, hogy lehet tanítani a benned egyébként meglévő tehetséget... :P)

    VálaszTörlés
  4. Írd meg nekem a novellát, jár érte gyömbéres kakaó ;) Rejtő Jenő állítólag egyszer rizsköretért írt egyet.

    VálaszTörlés
  5. továbbra is tessék írónak készulni, a kommersz helyek meg már csak ilyenek. Én a kozponti antikváriumot szeretem nagyon :) Inspiráló az oreg konyvek illata, meg a tájékozott és olvasott elárusítók, és hogy a konnyvvel jon a korszellem is, ha tényleg korabeli kiadás és nem idei ujranyomás.

    VálaszTörlés
  6. Névtelen4:28 du.

    Osztom az antikvár javaslatot, lassan átszokom a turkálóból. Itt még lehet köze a papírnak a fához:)ha szerencséd van. A varázslattal bizony így van ez, ha már magad is belekostoltál...
    Hóval áldott Karácsonyt (még ha el is olvadna addigra

    pf

    VálaszTörlés
  7. köszönöm az ideírott összes kedvességet, sztem a szivecskés tojássütő poén, novella születőben, pf kicsoda?

    VálaszTörlés

Mesélj, szerinted?