Úgyhogy jöjjenek inkább a "habon a tortán a koktélcseresznye" - részek.
hogypéldául nem kis küzdelmek árán, de sikerült az összes hulladékot szelektíven eltávolítani a régilakásból.
jutalmul a jóisten küldött egy teljes forgatócsoportot, hogy amikor az utolsó darab flakonokat és tojástartókat hajigálom kifelé, trendi bringámmal és hajléktalan-kesztyűmben, akkor még heroikusabbnak érezzem magam (m1 vasárnap délután, valami mezgaz műsor a hulladéktörvény változásáról)
vagy hogy az utolsó nap még minden eddigit felülíró nyílt és egyenes kommunikációba kerültem a bringatárolóban lakó fekete macskával. Ajtót kinyitottam, ő kiszökött, kicsit körülnézett, aztán megunta és vissza akart menni. Én addigra lent a pincében. Hallom, hogy ül az ajtó előtt fönt és nyávog, hogy engedjem be. És ekkor, ahelyett, hogy a szokásos (dögölj-meg) gondolattal ignoráltam volna, felmentem szépen, beengedtem, majd visszaslattyogtam a pincébe, hogy folytassam a szelektálást.
és most jön a legeslegnagyobb.
hazaérve (bringával, decemberben, jajdejó) újházba be, lépcsőházban körülnéz, szerelő-matató férfit meglát. kérdezem, a gondokhoz van-e szerencsém. mondja, igen. beszédbe elegyedünk a bringatároló kulcsmásolása és egyéb nagy életkérdések kapcsán, majd átsétálunk az udvaron. kérdezem, mit csinál most épp.
erre ő: fenyőfát díszítek. mert ebben a házban, 10 éve lakunk itt, minden évben van egy fája a háznak, amit mikulásra feldíszítünk és januárig áll. mire besötétedik, már készen is lesz.
nincsenek szavak.
a fa szép. a gesztus önmagában. lefekvés előtt meg lehet lesni, ahogy áll az udvar közepén.
a beszélgetésünk alatt már belesett egy nő a házból, megállapította, hogy nagyon szép, és érezni lehetett a szavaiból, hogy hálás érte.
azt már nem is mondom, hogy a gondnok fia bicikliket épít, úgyhogy szerelő is lesz a háznál, viszonylag azonnal.
és hogy a szomszéd Magdi néni "Isten hozta magukat, hallottam, hogy nagyon aranyos lányok jönnek" fogadtatásban részesített
vagy hogy az online pólóbolt kérésünkre újra gyártja az épp-nem-gyártott mintájú viccespólót (katt ide, méretgépet megnéz, infókat elolvas, szerintünk világbajnok a csávó).
és azon túl, hogy a dobozok meg a zsákok kipakolás útján is szaporodnak,
örömhír, hogy van ösvény a szobából kifelé,
valamint működik a kaputelefon,
és a fürdőszobai tükör fölötti világítás minden eddiginél alkalmasabb fényt biztosít szemöldökszedéshez.
mindezeken túl nem csak rég-nem-látott és elveszettnek hitt tárgyak kerülnek elő, amelyeknek egyetlen pillantásnyi látása is teljes élet-korszakokat képes visszahozni illatokkal és érzésekkel együtt, a legmélyebb ösztönök szintjén jönnek elő olyan szokások is, mint hogy a ruhák közé a szekrénybe rejtsünk egy szappant, hogy jó illatuk legyen.
vajon a képen látható darab melyik felmenőm gyerekkorából származik?
nem tudni. illata viszont még mandarin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mesélj, szerinted?