tudatalatti, bevonzás, ráhagyatkozás, vagy amit akatok

és akkor elbúcsúztak, és kilépett az ajtón, de még előtte megjegyezte, hogy "milyen szép is lenne, ha a Jóisten küldene most NEKEM egy buszt"

és elindult a buszmegálló irányába, amerre egyébként is gyalogolt volna, majd néhány másodperc múlva begördült egy 960-as, ami tíz perc alatt hazavitte.

éjjel negyed egy volt, tél és BKV-sztrájk.

ez ilyen egyszerű lenne?

minden csupa zárójel

(zárójelek
záró jelek
rázó jelek

órák
rák

nyitó jelek is vannak vajon?
és van-e élet a zárójeleken kívül?
és túl...

vagytán az a megoldás, ha idézőjelbe teszünk mindent
és bármit

mindenviszonylagosítás...)

weöres, csoóri, pilinszky, én, te, ő - meg amit most értettem meg a Szembe-fordított tükrökről

Csak nagyon-nagyon halkan...


Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
...
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

ő elhagy
te elhagysz
én elhagy...
(...om magam)

és elhagyatnak akkor mindenek.

Ha elmész, ha itt hagysz,
megbetegszem,
arany szalmaszálra
hanyatt fekszem.
...
s mire visszajössz majd,
nem ismersz meg.

Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.

welcome to 2010

a legszebb belépő-üzenetek (forrás: Pilinszky, Aeemit & No Name)
a vajon mi minden vár ránk - témán töprengve...

"Mert elhagyatnak akkor mindenek."

"és mégis meg lettünk őrizve mind és ez az egyetlen fontos dolog, hogy valamire még mindig konzervál minket az Isten"

"život má chuť zápasu
a človek ním len preletí."



hhhát (mélylevegő - kilégzés, belégzés, kilégzés)
(engedem, hadd) jöjjön,
éljük meg,
úgy a jó.

újdonságok az irodalom mezején

arról, hogy nincs lehetetlen,
valamint hogy kérjetek és kaptok:

megkaptam a Lovak a ködbent!
Ajándékba!
mégpedig úgy, ahogy a kicsi szívem megálmodta vala:
az egyik drága figyelmes olvasóm
egy óvatlan pillanatban
egy könyvvásárban
meglátta
és megszerezte
nekem!
Köszönöm, Fruzsi, így nyilvánosan is... :)

A szerző értesült. örült velem.


valamint meghozta a Jézuska Vámos Miklós új könyvét is,
aki - mily zseniális, mint mindig, és mily bosszantó is egyszerre - megírta az én eddigi egyetlen korszakalkotó irodalmi ötletemet.
a (részben) csetszövegben íródott kisregényt.
majdnem pont úgy, ahogy én terveztem.
a kis hamis.

hiába, ha nem vagy elég gyors...