Amikor bizonyos helyzetek kibogozhatatlannak és bizonyos mondatok visszacsinálhatatlannak tűnnek reménytelenül, akkor
1. pattanj fel a kerékpárodra
2. tekerj el egy PálFeri-misére
3. és tekerj haza a legnagyobb monszun idején
és a búbánatot garantáltan elmossajazeső.
kell hozzá még bátorság, mindenmindegy/mindenjó-hangulat, meg valami alapvető életszeretet. mert minden nyáron legalább egy darab bőrig ázás szükséges. most már tudom, biciklivel sokkal jobb. az egyedüli félelmetesség az, hogy a kilós vízcseppek ekkora viharban általában vízszintesen esnek bele az ember szemébe (illetve a kanyar után fülébe) és ettől egy idő után már csak csukott szemmel lehet haladni... meg még az, hogy a biciklin alapvetően nem szokott lenni villámhárító.
Egyébként pedig van ebben valami apokaliptikus üzenet is: amikor az Isten besokall, küld az emberre/emberiségre egy jó nagy zuhét/vízözönt. Ez a világ rendje.
Uh, én is el szoktam ázni. Néha évente többször is... :D S valóban, másnap nekem is mindig apokaliptikus üzenetnek tünik... :)
VálaszTörlés:) nem bírom kihagyni, mert már nem lehet véletlen... Nemcsak ehhez a posthoz, hanem Hozzád. Ajánlom figyelembe: http://csavargokapcabetyar.blogspot.com/
VálaszTörlésrpisti
jürrgen, ez volt a nap poénja, kössz :) meg fogom próbálni úúúgy is.
VálaszTörléspisti, neked meg a kapcabetyárt kösz, elmerülök benne mindjárt azonnal is :)