hétfő, szeptember 10, 2007

nevörending sztori

Az utóbbi időben meglehetősen sok végtelen, de legalábbis annak tűnő történetet hoz az élet,
ami, mindamellett, hogy rengeteg szép és csillivilli és csupamoziazélet-szituációval jár,
igenigen fárasztó is.

nevörending második félév a corvinuson, ahol még ma is hajkurászok egy utolsó jegyet, fene a link fajtámat és fene a semmirekellő kereteket...

nevörending lakáskeresés, majd nevörending kiköltözés, beköltözés, kipakolás, nade ne szaladjunk a dolgok elejbe!

történt ugyanis, hogy hazaérkezvén a krétai mesenyaralásról, levél fogad a konyhaasztalon szeretett arany manó tulajdonosunktól, hogy különböző okokból ki vagyunk lakoltatva, illetve sokkal asszertívebben: meg szeretné szüntetni a szerződésünk.
ezzel indult a lavina.

kiderült nem sokkal ez után, hogy a mi kis ottlakásunk, együttlakásunk vagymicsodánk,
nem is olyan jó, mint amilyennek gondoltuk.

aztán jött Klára, hogy ő is szívesen lakna velünk.
akkor keressünk háromszobásat.

aztán jött Anikó, hogy ha majd hazajön Angliából, akár ő is lakna velünk.
jó, akkor keressünk négyszobásat is zárójelbe, hátha.

aztán, random gyakorisággal, és a zsuzsikávalösszeveszési mutató aktuális állásától függően szóltak a srácok is, hogy lehet, ők is költöznek, és akár szívesen laknának is velünk.
oké, akkor nézzünk sokszobásat is.

még korábban jött, hogy a marcsipasija mátééknak van egy naagy lakásuk, ott lakhatna mindenki.
jó, nézzük meg.

aztán ebbe beleszerettünk.

aztán a fiúk mondták, hogy ők mégse.

aztán kiderült, hogy ha költözünk, akkor máté is lehet, jönne velünk, de az is lehet, hogy nem.
akkor mi mondtuk, hogy azt talán mégse(, annak ellenére, hogy szeressük a mátét).

aztán lőn egy ideális háromszobás.
mire majdnem lefoglaltuk, marcsi mondta, hogy ha máté nemvelünk, akkor ő se, ami, végsősoron érthető.
akkor kérdezzük anikót.
aki mondja, hogy ennyi pénzért ő mégse.

mindeközben a fiúk kettenhárman
mikorhogy
néha megint bejelentkeztek, hogy ők lehet, hogy akkor mégis velünk.
mint egy szappanopera.

aztán eddigre bepipultunk, és kivettünk Klárával egy kétszobást, és ezzel ért véget a nevörending lakáskeresős.
és jött a nevörending átköltözős.


már több, mint egy hete itt lakunk, de még mindig halomban állnak a kipakolandó könyvek, még mindig előbukkan egy-egy újabb táska, benne a legnagyobb változatossággal belehajigált tárgyak, amelyek elhelyezésre várnak valahol.
rettenet. mintha építkeznénk. néha nem látni a rendet az alagút végén...
aztán a bojler kiégette biztosíték,
a mosógép elromlott
a konvektort nem tudtuk meggyújtani, de végül mégis.
minden jóra fordul.
főzünk vacsorát, együtt teázunk-kávézunk, egészségesen próbálunk táplálkozni, megbeszéljük az élet dolgait, imádkozunk.

jó így.
ha ügyesek vagyunk, a harmónia is egy nevörending sztoriba torkollik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mesélj, szerinted?