csütörtök, november 05, 2009

mostanában

mostanában
lassan és csöndesen átalakulnak a fontosságok
van, amit el kell búcsúztatni,
van, akit el kell engedni,
van, amit föl kell számolni.

kicsúsznak a kezeim közül a szavak,
teret nyer magának bennem az élet,
megtalálnak az ajándék-pillanatok,
kopogtatás nélkül köszönt be hozzám a realitás.

amire rég vártam nagy csindadrattával, a hihetetlenség csöndében köszönt be,
amire összeszorított fogakkal koncentrálok, annak az ellenkezője táncol körül kárörömmel teli arccal,

akarás és elengedés,
tisztelet és közömbösség,
erő és könnyedség,
jövés-menés
elfáradás
megérkezés

nem tudom ennél konkrétabban...

6 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. nem is kell konkrétabban :)
    köszi a jó példát!
    b

    VálaszTörlés
  3. Uh, ez nagyon szép!

    VálaszTörlés
  4. Nem csúsznak azok...

    VálaszTörlés
  5. Névtelen7:01 du.

    ....WOWWW...ezt felírom magamnak....nem szeretném elfelejteni....Köszi Kriszta!!!

    Márticsek!

    VálaszTörlés

Mesélj, szerinted?