amik az elmúlt egy hét csodálatos itthonlét alatt összegyűltek, csak úgy ömlesztve, a soksok flessből, ami ért.
komárom édes mesevilág kisváros, ahol senkinek, de senkinek nincsenek titkai, és ez így van jól
tiszta szívből utálom a televíziót, és nekem meg a családomnak sose lesz majd ilyenünk, és nem is vagyok hajlandó elé odaülni, hogy nézzem, ami éppen dől belőle, pár másik lény társaságában, akik szintén ott ülnek és nézünk egy irányba
szeretek, igenis szeretek, vagy szeretnénk naaagy csokor virágot kapni születésnapomra akkor is, ha drága, ha nem környezettudatos és akkor is, ha decemberen lehetetlen szép virágot kapni, mert ez valamiért fontos nekem
annak megértése, hogy hogy van ez a Mindent Evéssel Ünneplünk dolog, 2008 egyik zászlós nagy feladata, és főképpen annak a kialakítása hogy hogy legyen ez másképp.
ehhez csatoltan a húsevés minél inkábbi kerülése szintén létkérdés.
ha van az embernek egy barátnője, aki mindnekitismer (értsd: szó szerint), az felér azzal a mindezidáig megvalósítatlan fejlesztménnyel, mintha lenne egy személyes, real-time, real-world guglija, aki bármikor bárkit megtalál (például öt perc alatt lastminute fodrásznőt vagy azonnal közvetlen ismerős hüllőszakértőt).
a leguán, az egy igényes állat. mondhatni bonyolult. vagy csalafinta.
az úgynevezett "fejlesztő játék" címszó alatt kicsiny gyermekeknek címzett, szülők és egyéb hozzátartozók pénztárcáját üresítő színes, csillivilli, zenélő, izgőmozgó, a realitást teljes mértékben nélkülöző és a kíváncsiságot maximálisan tompító bizgerék rettenetesen ijesztőek. sőtmitöbb. nemcsak tévéje, de ilyenje se lesz majd az én gyerekeimnek. legyenek inkább kíváncsiak a világra a maguk módján, azafontos.
parti nagy lajos egy frenetikus szózsonglőr. az ő írásait olvasva átveszi a stílusát az ember. jelen esetben ez csak azért ciki, mert a test angyala óta úgy fogalmazok, mint sárbogárdi jolán.
szabó magdát olvasva ugyanez történik, ezt már régóta tudjuk, ez az írás szempontjából némileg kellemesebb.
na ennyi hirtelen, csak mert tomboló íráskényszerem (namegint egy s.j.) nem bírta kivárni az összegzéssel az itthoni fejezet végét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mesélj, szerinted?