csak rendelésre

Ha volna olyan vetélkedő, hogy ki tudja a legtöbbször kimondatni egy nap alatt számára idegen emberekkel azt a szót, hogy "rendel", akkor azt ma megnyertem volna. És még csak nem is mentem vendéglátóipari helyekre.

Merugye így jár az ember, ha 20 perc alatt akar ajándékot venni. Könnyen-gyorsan ajándék, na persze.

Babakönyvet kerestem ma, szóval kisbabás szülőknek szánt, jó szemléletű irodalmat. Onnan már viszonylag sok lépést sikerült megtenni, hogy a Mérei-féle Gyermeklélektan a tuti, felkutattam-lekérdeztem megbízható ismerősöket, s ezzel felvértezve az Animula pszichológiai könyvesboltba vettem az irányt, gondolva, hogy ott aztán a babapszichó kánaán vár rám.
A könyvesbolt önmagában eleve megér egy misét: a hely mérete, az eladóbácsi, a számítógép billentyűzete, a szag...
Szóval belépek tudván, hogy van még 14 percem, mondom is, hogy mire gondoltam. Hát az nincs, sajnos csak rendelésre tudjuk szállítani. De a zavart leküzdendő talál egy másikat (Bölcsek a bölcsőben), hogy az talán elnyeri tetszésemet. Én nem adom fel, kérdezek tovább. Sajnos, az elfogyott, de rendelésre pár napon belül tudunk hozni. Nekem pár percen belül kell, mondom magamban, s kérdezem tovább. Becsületemre legyen szólva, az összes valamirevaló baba-szakirodalomból fel voltam készülve (sőt még azt is tudtam, hogy mit nem szabad megvenni), soroltam is őket szorgalmasan. És mi a válasz: rendelésre. A végén még kérdeztem néhány szépirodalmat és egy önismereti csoportokról szólót, ezek sem voltak meg - itt kezdtem azt hinni már, hogy az a rengeteg könyv, amit a polcon látni vélek, nincs is ott, mert ha az eddig végigkérdezettekből semmi nincs, akkor vajh mi van...
Nade sebaj, végül azért csak vásároltam valamit, s az irodába tartván még megálltam egy CD-boltban, hátha megvan nekik a napok óta hajkurászott Szájról szájra-album.
És hát mi volt a válasz?
... igen.
Esetleg rendelésre.