unod?

kórház. a pusztulat szélén.
Nagymama.
kicsit összetörten, de a soha nem szűnő életerővel a szemében. ül az ágyon és hallgat.
Öccs.
ritkán használt éltető erővel és megértő szeretettel a szemében. ül a Mama mellett.
Növér.
hazatérve az erdőből, enyhe kultúrsokkal. mesél.
mese az aktuális pörgésről. ide megy, oda utaz, ez élmény, amaz élmény, előírt és megélt boldogság.

- És lyányom, nem unod még? - kérdezi ártatlan tekintettel.
- Tudod mit, Mama, de. Marhára unom. - nincsen harag, nem sért a kérdés, sőt. Finoman eltalál.

Törékeny
öreg
nem-szándékolt
bölcsesség.