kevés szóval

 

a szabadság nem elhatározás kérdése.

hanem csak úgy jön,

és lehet, hogy ajtóstul ront a házba,

de az is lehet, hogy finoman és észrevétlenül oson be, nem ismerve ajtót, falat...

visz magával, vagy csak megsuhint, ki tudja.

az idei kisoroszi ősz ezt hozta.

hogy nem arra érdemes koncentrálni, hogy mit kellene, hanem hogy mi van.

hogy "mindenki meg képes a változásra, ha megváltozik az észlelése"

és még sok apró impulzust, amik most kimondatlanok akarnak maradni.

helyette néhány fotó a szabadságkeresős csütörtök délelőttből.