Tenger

Nem is olyan rég egy spontán fröccsözős gárdonyitéri estén arról merengtünk, hogy milyen jó azoknak, akik boldogságra vannak programozva, és akárhol és akármilyen körülmények között is tengessék napjaikat, meg tudják találni az okát, hogy boldogok legyenek és elégedettek. Azt hiszem, az efféle derű valami alap beállítás, genetikus cucc lehet. 
Hogy például közös ismerősünk, X, valószínűleg olyan személyiség, hogy ha leteszik őt a sivatag szélén, akkor annak fog örülni, hogy süt rá a nap. 
De végülis, a sivatag és a tengerpart nagyon hasonlít egymáshoz. Csak egy aprócska különbség van köztük: a tenger. Ha ettől eltekintünk, éppen ugyanannyi okot találhatunk a boldogságra.


Ha itt és most, ma vagy holnap kifognám az aranyhalat, két dolgot kérnék tőle.
Türelmet. 
És bizalmat. 
Korlátlan mennyiségben.

Az aranyhal olvasóim jelentkezését kommentben és privátban egyaránt kitartóan várom, 
Bizalommal,
k.
utóirat.
a témába vágóan nézzétek meg A világ nagy és a megváltás a sarkon túl ólálkodik című kedvességet.