száz

Közepesen kiterjedt blog-olvasói tapasztalatom azt mutatja, hogy a századik bejegyzést illik megünnepelni. Noshát, ez itt az. Ünneplés következik. Virtuális születésnapi buli.

Az van, hogy néhány hete, de lehet, hogy már néhány hónapja is van, a fejembe vettem, hogy érdekes lenne kideríteni, mégis hányan olvasnak (mert őszintén, fogalmam sincs), és leküzdve minden előzetes félelmemet és exhibicionizmussal való vívódásomat, letöltöttem egyet a mások blogjáról ismert látogatottság-számlálók közül. És ezzel véget is ért a bátor vállalkozás, mivel a html-kódokkal való bíbelődés, ami az installáláshoz kell (vagyis ahhoz, hogy tényleg számláljon is a számláló), meghaladta az ügyességemet.
Ennek eredményeként minden hét elején kapok egy weekly reportot e-mailben, ahol közlik, hogy ezen a héten sem olvasott senki, de senki. Hát ez nem túl szívderítő, mondhatom.

És akkor jutott eszembe az ötlet, hogy manuális népszámlálást fogok tartani, elvégre nem azért szociológus az emberlánya, hogy holmi bonyolult működésű ingyenesen letölthető számláló-szoftverekre kelljen hagyatkoznia.

Tehát, a játék a következő: kedves olvasók, kérlek Benneteket, hogy ha van kedvetek, a népszámlálás érdekében, ajándékozzatok meg egy válasszal az alábbiak közül, kommentben, névvel vagy név nélkül, a „Milyen gyakran olvasod ezt a blogot?” – kérdésre:

1. rendszeresen
2. hébe-hóba
3. most vagyok itt először
4. sohaseis
5. nem mondom meg
   
6. egyéb, éspedig: …

(Az első négy esetben elég bepötyögni a számot)

A legnagyobb meglepetést okozó Lelepleződő Olvasó ajándékban részesül.